Az előző, ösztöndíj-szerzéssel foglalkozó poszt után most jöjjön a többi adminisztratív előkészület. Ezek egyike sem nagy ügy, pláne az ösztöndíj elnyeréséhez szükséges papírmunkához képest. Pár gyakorlati megjegyzésem azért van, amelyekkel összesen kb. 4-5 óra internetes keresgélést és némi idegeskedést takarítottam volna meg, ha valaki összegyűjtötte volna helyettem. Egy posztot mindenesetre megér, ráadásul még videó is lesz benne.

Repülőjegy

Nem kaptam se kenőpénzt, se ingyenjegyet, de még egy repi-nyalókát se, hogy ezt írjam, de jelenleg nagyon nehéz olcsóbbat találni az Aeroviva repülőjegyeinél, ha az ember Európán kívülre készül. Árajánlatot lehet kérni e-mailben is, amit három napig tartanak fenn. Az ügyintézés flottul ment, és bár a repülőjegy Chilébe mindenhol elképesztően drága, az Aeroviva ajánlata volt messze a legolcsóbb, ráadásul ugyanazzal a légitársasággal (Iberia) repülök végig (bécsi indulással, madridi átszállással), ami akkor lehet fontos, ha az első járat késése miatt lekésném a másodikat, ekkor ugyanis kötelességük felrakni engem a következő gépre. Érdemes ajánlatot kérni az ezüstérmes STA Traveltől is, akik vállalják, hogy bármely más utazási iroda érvényes árajánlatánál megpróbálnak olcsóbbat találni, ha cserébe mi azt azonnal, készpénzzel kifizetjük. Erre nem került sor, kb. 50 ezerrel olcsóbb ajánlatott adott az Aeroviva.  

A repülőjegy-keresés nagy tanulsága, hogy Európán kívülre nagyon nehéz olcsóbb jegyet találni közvetlenül a légitársaságok honlapján, mint az utazási irodáknál. Latin-Amerikába ezen felül legalább egy, de inkább két átszállással lehet eljutni, ami a permutációk olyan bonyolult szövevényét eredményezi, amit egy idő után már képtelen voltam átlátni. Az utazási iroda munkatársai ugyanúgy a légitársaságoknál keresik a legolcsóbb jegyeket, de az évek meg a rutin következtében az Aeroviva ügyfélszolgálatosa öt perc pókerarcú kattintgatás után állt elő egy olyan ajánlattal, ami több, mint százezer forinttal volt kevesebb, mint a legolcsóbb, amit én két estényi keresgélés után találtam.

Két további fontos tanács még: egyrészt, amint biztosra kiderül, hogy mehetsz, azonnal vedd meg a jegyet, mert nem csak a fapadosok árai emelkednek napról-napra, hanem a többi légitársaságéi is. Én három hónappal az indulás előtt vettem, és súlyos tízezreket buktam vele. Másrészt, ha Corvinusos vagy, pályázz részleges útiköltség-támogatásra a Peregrinatio Alapítványnál. A pályázatot a Nemzetközi Irodában kell leadni a szorgalmi időszak végéig.

Vízum

A latin-amerikai országokba nem kell vízum, ha az ember 90 napnál kevesebb ideig marad és nem szándékozik munkát vállalni (Magyarország részletes vízummegállapodási listája a Külügyminisztérium honlapján található). Elvben csinálhattam volna azt is, hogy a 89. napon átmegyek Chiléből Argentínába egy pecsétért, aztán vissza, de az egyetemre való beiratkozáshoz mindenképpen kellett vízum. Chilének szerencsére van nagykövetsége Budapesten (a nagykövetségek listája szintén a Külügyminisztérium honlapján található), ahol annak ellenére nagyon barátságosan fogadtak, hogy a három látogatásomból kettő pont akkorra sikerült, amikor Chile meccset játszott a VB-n. A vízum beszerzését nem szabad túl korán elkezdeni (a kiállítást követően 90 napon belül meg kell érkezni az országba), de a túlzott lazaság sem ajánlott, mivel háromszor kell felkeresni a nagykövetséget. Először ki kellett töltenem egy formanyomtatványt és le kellett adnom a fogadólevél másolatát (amit az egyetem küldött, hogy várnak szeretettel). Ezt állítólag leellenőrzik, ami 2-3 hetet vesz igénybe. Utána másodjára le kellett adni az útlevelet és három fényképet, illetve kaptam egy számlaszámot, amire át kellett utalnom 30 dollárt. Pár nap alatt elkészült a vízum, amiért harmadszor is el kellett látogatni a Vérhalom utcába. Ekkor ujjlenyomatot vettek tőlem, illetve kaptam két kísérőlapot az útlevélbe ragasztott vízum mellé – az egyiket a Chilébe érkezésemkor, a másikat az onnan való végleges távozáskor kell leadni a határőröknek (tehát végig, amíg kint leszek, meg kell őriznem). A vízumszerzés-projektet tehát megéri két, de inkább három hónappal az utazás előtt elkezdeni.

Kis színes: a vízumhoz mellékelt lapon található egy nyilatkozat, amit alá kellett írnom arról, hogy ott-tartózkodásom alatt nem avatkozom Chile belügyeibe. Ezen annak ellenére elgondolkodtam, hogy bármilyen ország belügyeibe akkor avatkoztam bele eddig a legjobban, amikor idén tavasszal a Facebookon heti két státuszüzenetet posztoltam arról, hogy szerintem melyik pártnak hajrá. Rövid internetes keresgélés után megtaláltam a chilei belügyekbe avatkozás etalonját, amelyet a világmindenség legnagyobb pozőrje, Bono állított elém: 1998-ban fekete pleisztocén hüllőnek öltözve arra instruált egy tucat idős chilei asszonyt, hogy százezer néző előtt követeljenek igazságot a diktatúra alatt eltűnt fiaiknak. Szeretném tehát ehelyütt megfogadni, hogy csak akkor avatkozom Chile belügyeibe, ha arra még a videón látottaknál is szuggesztívebb módot tudok kitalálni. 

Oltás

Chilébe nincs kötelező oltás, Peruba és Bolíviába viszont csak akkor léphetünk be, ha be vagyunk oltva sárgaláz ellen. Ezt az Országos Epidemológiai Központban („Gyáli út”) adják, a Nagyvárad térnél, ahol kötelező szaktanácsadás is van, vagyis kitöltöttem egy kérdőívet, hogy hova utazom, és megmondták, hogy szerintük mi ellen oltassam be magam. A váróban ráadásul ki van rakva egy csomó tájékoztató az összes borzalmas trópusi betegségről, úgyhogy amíg vártam, elolvastam a kolerától kezdve a csonttöréses lázon át a maláriáig mindent – emiatt eszembe sem jutott tiltakozni, amikor végül négy oltást javasoltak. Akkor lepődtem csak meg, amikor azt mondták, hogy ezt most mind be fogják adni. „Nem azért jött?” kérdezték, és már kaptam is a következőket:

            - Sárgaláz

            - Hepatitis A+B

            - Diftéria-tetanusz-IPV

            - Tífusz

A végösszeg 25.000 forintra jött ki, amihez még hozzájön a hepatitis emlékeztető oltása (7.500 ft). Ez utóbbit három héttel az első után kell megkapni, ami az esetemben pontosan az utazás előtti napot jelenti. Megéri tehát az oltás-projektet is legalább egy hónappal az utazás előtt elkezdeni.

Bár féltem kicsit, hogy mi lesz, ha egyszerre kapom meg ezt a sok baktériumot, de nem lett bajom. Valamelyik oltásra (talán a sárgalázra) mondták, hogy 4-7 nappal az oltást követően belázasodhatok, de ez szerencsére nem következett be. Ugyan némi kimerültségről beszámolhatok, sőt, szégyenszemre még egy házibuliból is hazamentem fél 11-kor, de ez betudható az elmúlt napokban folytatott életmódomnak is.

Az oltóközpont egyetlen hátránya, hogy egyike azon kevés helynek Budapesten, ahol nem lehet menőzni az egzotikus úticélunkkal. A váróban ugyanis kizárólag olyan emberek üldögélnek, akik ugyanolyan, vagy még izgalmasabb helyekre készülnek, mint mi.