Hátizsákkal Latin-Amerikában

Clandestino

Clandestino

Magyarok Brazíliában - 1. rész

2016. augusztus 15. - Soltész Béla

Az olimpiára érkező Áder János a hétvégén megnyitotta a II. Magyarok Brazíliában konferenciát São Paulo-ban. A Dél-Amerika legnagyobb magyar (származású) közösségének otthont adó város egyetemén magyar lektorátus is nyílt nemrég. Kétségtelen, hogy van valamiféle megújult érdeklődés a magyar kultúra iránt Brazíliában, de a brazíliai magyarság létszáma, nyelvtudása és az óhazához való viszonya egyúttal komoly viták tárgya is. Vajon tényleg több tízezren vannak, és vajon még mindig (elsősorban) magyarnak tartják magukat? Tudnak-e egyáltalán magyarul? A tavalyi brazíliai utazásom során engem is nagyon érdekelt, hogy milyenek a brazil-magyarok. A következő néhány blogbejegyzésben ezzel kapcsolatban osztok meg pár tanulságos történetet.  

img_1234_new.jpg

Brazíliába körülbelül 40-50 ezer magyar érkezett a XIX. század végétől az 1960-as évekig. Mivel sem a magyar, sem pedig a brazil történelem nem volt túl kiegyensúlyozott ebben az időszakban, hazánkfiai több hullámban (az első világháború előtt, a harmincas években, a második világháború után és 1956-ban) érkeztek a dél-amerikai országba, és az egyes csoportok között komoly eltérések voltak. Az első hullámban érkező magyar állampolgárok többsége nem magyar etnikumú volt (szlovák, román, sváb, szerb), míg a harmincas években érkezők között kiugróan magas volt, érthető okokból, a zsidók részaránya. A háború után és 1956-ban érkezők számára az antikommunizmus volt a közös nevező, és ebben a szellemben működött sok magyar egyesület egészen a XX. század végéig: cserkészcsapatok, néptánc- és dalkörök, vallásos segélyegyletek alkották a brazíliai magyar közélet színtereit. A magyar rendszerváltás után aztán az ideológiai töltet csökkent a magyar-brazilok között, és gyakoribbá váltak a kíváncsi „családfakutatók”, akik Magyarországra utaztak körülnézni, a gyökereiket megismerni. 2011 óta a brazíliai magyarok is élhetnek az egyszerűsített honosítás lehetőségével, nyelvtudásuk viszont sok esetben már nagyon hézagos, ami megnehezíti a magyar állampolgárság megszerzését. A brazíliai magyarság legfontosabb intézménye ma a São Paulo-i Magyar Ház (Casa Húngara).

img_1232_new.jpg

A híres brazíliai magyarok közül említést érdemel Rónai Pál író, Yolanda Mohalyi festő, Icsey Rezső operatőr, Czeisler Ferenc cirkuszigazgató (a legnagyobb brazíliai cirkusz, a Circo Tihany alapítója), valamint a kiváló Lénárd Sándor, akiről egy következő bejegyzésben részletesen is szó lesz. Sőt, Amazónia híres magyarjairól (Molnár Gábor, Boglár Lajos, Hidasi József és a többiek) is írok majd a későbbiekben. Magyar származású volt továbbá Ruben Berta, a legnagyobb brazil légitársaság, a VARIG alapítója. A ma élő, magyarul már nem tudó, de magyar felmenőkkel rendelkező brazilok közül pedig érdemes megemlíteni Mário Kertészt, Salvador város egykori polgármesterét, Kevin Kuranyi focistát, Paulo Miklos rockénekest (a Titãs rockegyüttes frontemberét), Eva Todor és Cássia Kiss tévésorozat-színésznőket, Dalton Vigh tévésorozat-színészt és Mônica Apor Playboy-címlaplányt. És ne felejtsük el azokat sem, akik egy ideig Brazíliában éltek, aztán tovább vándoroltak. Például Karády Katalint, aki tizenöt éven át élt São Paulo-ban, mielőtt New Yorkba távozott volna.

img_1362_new.jpg

Érdekesség, hogy a Pál utcai fiúk (Os meninos da Rua Paulo) kötelező olvasmány sok brazil általános iskolában. Az alábbi videón pedig a São Paulo-i karnevál 2012-es magyar tematikájú felvonulása látható, amit egy magyar származású brazil üzletember, Roberto Justus szponzorált.

A következő bejegyzéseimben Brazília magyarjairól olvashattok majd, akikkel utam során találkoztam, vagy akikről sokat hallottam. Lesz szó Jaraguá do Sul sváb-magyarjainak banános réteséről, Lénárd Sándor házáról, Carlos Cvitko délvidéki étterméről, illetve a nagy magyar Amazónia-kutatókról: Molnár Gáborról, Boglár Lajosról, Balázs Dénesről és Hidasi Józsefről. Folytatás hamarosan!

(A képek Jaraguá do Sulban készültek, a Dunántúl Néptáncegyüttes próbatermében és a városi múzeumban.)

img_1361.JPG

Tetszett a bejegyzés? Az Európa Könyvkiadónál az idei Könyvhétre megjelent, Hátizsákkal Brazíliában című könyvemből számos hasznos dolgot tudhatsz meg Dél-Amerika legnagyobb országáról, például hogy merre érdemes szállást keresni Rióban, mik a biztonsági alapszabályok, és úgy általában mire számítson az ember, ha vékony pénztárcával utazgat Brazíliában. Meg még sok minden mást is...

A bejegyzés trackback címe:

https://clandestino.blog.hu/api/trackback/id/tr339957560

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása