Hátizsákkal Latin-Amerikában

Clandestino

Áramlástan

2016. szeptember 22. - Soltész Béla

A Paraná és az Iguaçu folyók összefolyásának környékéről készült egyszer egy 1:100 méretarányú áramlástani modell. Összesen 280 méter hosszan áramlik a betonteknőkben a víz: fénykorában arra használták, hogy modellezzék az Itaipu-gát, a világ legnagyobb vízierőművének hidrodinamikai hatásait. Ott húzódik keresztbe a modell-vízierőmű is, 70 méter hosszan és több mint két méter magasan. Még a modell is magasabb volt nálam. Vagyis, ha jól számolom, az igazi 123-szor olyan magas, mint én.

img_3256_new.jpg

Tovább

A jezsuita utópiától Doktor Mengeléig

Paraguaynak egyetlen olyan műemléke van, ami a Világörökség része. Pontosabban kettő: Trinidad és Jesús romjai, amelyek egymástól néhány kilométerre állnak, egy félreeső ország félreeső sarkában: egyik a völgyben, másik a dombtetőn. Mégis úgy döntöttem, hogy kerülő ide, kényelmetlenség oda, nem hagyom ki a felkeresésüket. A rozsdavörös templomromok ugyanis a latin-amerikai történelem egyik legérdekesebb társadalmi kísérletének, a jezsuita misszióknak állítanak emléket.

img_2724_new.jpg

Tovább

108

Hónapok óta úton voltam már Dél-Amerikában, amikor úgy döntöttem: itt az ideje, hogy megálljak egy hétre. Nem mintha elfáradtam volna az utazásban, sőt, nagyon is élveztem, hogy átlagosan kétnaponta továbbállok. Viszont meg kellett írnom két tanulmányt a doktorimhoz. Tudtam ugyanis, hogy ahhoz, hogy a disszertációm leadásához szükséges publikációs kreditek meglegyenek, meg kell jelentetnem még két cikket referált szakmai folyóiratokban. Ennek pedig elég hosszú az átfutása, úgyhogy nem várhattam meg a hazaérkezésemet: útközben kellett megállnom, ha már egyszer indulás előtt nem sikerült túlesnem ezen a feladaton.

img_2478_2_new.jpg

Tovább

A földdel körülvett sziget

Paraguay ritkán szerepel a Dél-Amerikában hátizsákozó turisták útitervében. Ha valaki erre keveredik, az vagy átutazóban van Brazília és az Andok országai között, vagy pedig fejébe vette, hogy a kontinens összes országát meglátogatja, és emiatt a nem túl sok izgalommal kecsegtető Paraguayt is kénytelen volt felvenni a listára. Vagy egyszerűen csak kíváncsi, hogy milyen lehet ez a félreeső, furcsa kis ország. Én leginkább a harmadik kategóriába sorolnám magam: bár egyáltalán nem esett útba, de azért Dél-Brazíliából indulva nem is volt túl messze, így elhatároztam, hogy eltöltök itt egy pár napot. Na jó, meg a második indok is játszott némi szerepet: nehogy már pont a paraguayi pecsét hiányozzon az útlevelemből.

img_2586_new.jpg

Tovább

Dél-Brazília gyöngyszemei

A São Paulo-tól délre fekvő három szövetségi állam - Paraná, Santa Catarina és Rio Grande do Sul - Brazília egyik legkülönlegesebb vidéke, ahol az európai bevándorlás hatásai, illetve a hűvösebb klíma miatt sok esetben éreztem úgy, mintha Európában járnék. Egész addig, amíg meg nem láttam egy banánfát, egy araukáriát vagy egy vízidisznót. A Magyarok Brazíliában-sorozat (lásd: itt, itt, itt, itt és itt) után íme egy rövid összefoglaló azokról a magyar vonatkozásokkal nem rendelkező, de nagyon klassz helyekről, amelyeket a déli országrészben felkerestem a tavalyi brazíliai utazásom során.

26371779982_4a63c8e439_o.jpg

Tovább

Magyarok Brazíliában 5. - Amazónia vándorai

Brazília legkalandosabb része, Amazónia régóta vonzza a kalandorokat és a kíváncsiakat. A XX. században Magyarországról is eljutott ide néhány nagyszerű ember, akik írásaikkal, kutatásaikkal és komoly tudományos eredményekkel hozzájárultak ahhoz, hogy többet tudjunk a Föld legnagyobb őserdejéről. A Magyarok Brazíliában sorozat utolsó részében (az előző részeket lásd itt, itt, itt és itt) őket mutatom be: a tragikus sorsú Molnár Gábort, valamint a három elszánt tudóst: Boglár Lajost, Balázs Dénest és Hidasi Józsefet.   

molnar_gabor_000.jpg

Kép innen.

Tovább

Magyarok Brazíliában 4. - Carlos délvidéki étterme

Nem kerestem szándékosan újabb és újabb magyar vonatkozású sztorikat, mégis szembejött még egy. Vendéglátóim Brazília legdélebbi csücskében, Rio Grande do Sul államban azzal leptek meg, hogy elvittek egy magyar étterembe. Bruno és Nadini ugyanis két évvel korábban jártak Budapesten egy hosszabb kelet-európai hátizsákos túra első állomásaként, egy zuglói önkormányzati képviselőnél couchsurföltek, és nagyon tetszett nekik a madártej, a Vásárcsarnok és a Vakok Intézetének az épülete. Visszatérve Brazíliába látták egyszer a tévében, hogy van a közelükben egy magyar étterem, és gondolták, hogy egyszer elmennek nosztalgiázni, de mindig csak halogatták. Aztán amikor írtam nekik Couchsurfingen, hogy arra fogok járni, azt válaszolták, hogy remek, akkor elmegyünk együtt töltött paprikát enni.

img_2374_new.jpg

Tovább

Magyarok Brazíliában 3. - Lénárd Sándor

Az megvan, hogy a Micimackó-t egy magyar író, orvos és polihisztor fordította latinra? Akinek elege lett Európából, Brazíliába költözött, a Johann Sebastian Bachról szóló kérdésekre adott hibátlan válaszaival megnyerte a São Paulo-i tévé vetélkedőjét, és a nyereményből vett egy házat egy világvégi dél-brazil faluban, Dona Emmában? És ott élt évtizedeken át, és olyan dolgokon törte a fejét, hogy a repülőgépre vajon a „velivolum” vagy az „aerovehiculum” a megfelelő latin szó? A rádió pedig inkább „sirmium undisonum”, vagy „radiophonicum instrumentum”? Nos, én sokáig nem tudtam mindezt, pedig rajongok a haszontalan zsenialitás minden megnyilvánulási formájáért. Tudta ezt rólam az a barátom is, aki felhívta a figyelmemet Lénárd Sándor életművére, amikor már a brazíliai utazásra készülődtem. Beszereztem a Völgy a világ végén című könyvét, és az első oldalak után eldöntöttem: felkeresem Dona Emmát. Ami továbbra is a világ végén van, napi egy busz megy oda, az is négy óra alatt teszi meg az utat a legközelebbi városból, Blumenauból.

img_1616_2_new.jpg

Tovább

Magyarok Brazíliában 2. - Jaraguá do Sul

– Gyere, elmegyünk Sibila nénihez – mondta Bernadete. – És beszélgethetsz vele magyarul! – Rosszat sejtettem. Kicsit úgy éreztem magam, mint egy imposztor, aki azt állítja, hogy beszéli a világ egyik legnehezebb nyelvét, mígnem összetalálkozik valakivel, aki leleplezi őt. Félve szálltam ki a kocsiból. Egy hatvanas asszony integetett az ajtóból, és portugálul betessékelt a nappaliba, ahol már várt a kilencven év körüli mamája, Sibila néni, egyike azon keveseknek Jaraguá do Sulban, akik még folyékonyan beszélik őseik nyelvét – a magyart.

img_1265_new.jpg

Tovább

Magyarok Brazíliában - 1. rész

Az olimpiára érkező Áder János a hétvégén megnyitotta a II. Magyarok Brazíliában konferenciát São Paulo-ban. A Dél-Amerika legnagyobb magyar (származású) közösségének otthont adó város egyetemén magyar lektorátus is nyílt nemrég. Kétségtelen, hogy van valamiféle megújult érdeklődés a magyar kultúra iránt Brazíliában, de a brazíliai magyarság létszáma, nyelvtudása és az óhazához való viszonya egyúttal komoly viták tárgya is. Vajon tényleg több tízezren vannak, és vajon még mindig (elsősorban) magyarnak tartják magukat? Tudnak-e egyáltalán magyarul? A tavalyi brazíliai utazásom során engem is nagyon érdekelt, hogy milyenek a brazil-magyarok. A következő néhány blogbejegyzésben ezzel kapcsolatban osztok meg pár tanulságos történetet.  

img_1234_new.jpg

Tovább

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu